Részletek
Bert Hellinger módszerének egyik szellemi alapja, hogy feltételezi: a teremtett világban alapvetően rend uralkodik. Az ember egy olyan rendszer/ pl. család/ része, amelyben minden tag minden döntése hat a rendszer egészére, így tehát a tagokra külön-külön is. Ez a hatás nem csupán a kortársak közötti mechanizmus, hanem generációkon keresztüli. És nem csupán az ősöktől a lemenők irányában működik, hanem fordítva is. Ez azt jelenti: a családállítás rendelkezik azzal az oldó erővel, amely a közösség blokkjainak oldására szolgál. Nevezetesen: az utód is képes az eredeti rendek helyreállítására a hibásan átörökített struktúrák javításával, ha vállalja szent időben, szent helyen bizonyos mintázatok feltárását, újraélését, és hajlandó rendezni a saját viszonyát ezekhez a mintázatokhoz – a szeretet jegyében. Bert Hellinger a szeretet blokkoldó, gyógyító erejében hisz, illetve abban, hogy ez az erő mindenkiben ott lakozik és előhívható.
Az odatartozás joga alapján a család minden egyes tagjának egyenlő joga van ahhoz, hogy a többiek a családhoz tartozónak ismerjék el. Ha bármilyen okból valakiről nem vesznek tudomást, az lényegében olyan, mintha egy részünket távolítanánk el magunkból. Ezzel pedig valójában az élet áramából zárjuk ki magunkat. Tehát a családból senki nem rekeszthető ki, mindenkit megillet az odatartozás joga.
Az adok-kapok egyensúly biztosítja a kapcsolatok fennmaradását. A szülő ad, a gyerek mindig kap, és a saját gyerekeinek adja tovább mindazt a sok jót, amit a szüleitől kapott. A párkapcsolat kitűntetett státuszú ebben a törvényben, mert mindig egy kicsit több jót kell visszaadni a társnak, mint amennyit kaptunk, és mindig kicsit kevesebb negatív dolgot visszaadnunk, mint amit kaptunk. Ez a kapcsolati fejlődés feltétele.
Az érkezési sorrend hierarchiája alapján meghatározott a helye a családban. Az elsőszülöttek vagy sorrendben előbb érkezők előjogokkal rendelkeznek. Mindenki a saját helyén élhet teljes életet. Ez arra világit rá, hogy a rendszer minden tagja meghatározott küldetéssel bír, és arra kell összpontosítania, nem a másik tagéra. A gyerek például nem avatkozhat bele a szülők és az őket megelőző generációk dolgaiba. A később születetteknek nem kell felvállalnia egy méltatlanságot elszenvedő családtag sorsát.